Cikkajánló:
A Magyar Narancs írása a Lengyeltóti kistérségről
Interjú:
"Azt gondolják, koldulni jövök" - Nyári Oszkár színész, a Karaván Művészeti Alapítvány vezetője
Interjú:
Kiss Tibi: Dolgozom rajta, hogy jobb emberré váljak
KUNFFY LAJOS CIGÁNYKÉPEI
A RIPPL-RÓNAI MÚZEUMBAN
A SOMOGY MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA,
RIPPL-RÓNAI MÚZEUM
TISZTELETTEL MEGHÍVJA ÖNT ÉS KEDVES CSALÁDJÁT
A KUNFFY LAJOS CIGÁNYKÉPEI
CÍMŰ KIÁLLÍTÁSRA
2010. MÁRCIUS 17-ÉN, SZERDÁN, 17 ÓRAKOR
A MÚZEUM FŐ U. 10. SZ. ÉPÜLETÉNEK NAGYTERMÉBE.
A KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA:
JAKÓ GERGELY
A SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ALELNÖKE
A KIÁLLÍTÁS RENDEZŐJE: HORVÁTH JÁNOS
MEGTEKINTHETŐ: 2010. MÁRCIUS 17 - MÁJUS 9-IG
HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL NAPONTA 10- 16 ÓRÁIG.
A kiállítás anyaga 40 db festmény, Kunffy 1905 és 1938 közt született művei.
A képeket a Rippl-Rónai Múzeum saját intézményéből, a Somogytúri Kunffy Lajos Emlékmúzeum gazdag anyagából és magángyűjteményekből válogatta.
A színes és derűs hangulatú cigányképek hozták meg Kunffy számára a legnagyobb nemzetközi hírnevet. Párizsban, az 1913-ban rendezett kiállításáról azzal a képpel cikkeztek az újságok címoldalán, amelyet sikerült a kiállításunkra kölcsönkérni. Ez a „Tanácskozó cigányok” 1911. című nagyobb méretű főmű.
Ezen kívül híres művek szerepelnek most a múzeum képeiből a „Két cigány”1910. és a „Cigányvajda családja” 1910.
Az utóbbi években a kulturális intézmények különös hangsúlyt helyeznek a cigányság felemelkedését szolgáló programokra.
A Rippl-Rónai Múzeum jelenlegi kiállítása a múltba vesző cigánykultúra, az identitás kérdés fontos adalékául szolgál. Kunffy képein a teknővájó és a kolompár cigányok élete, tárul elénk.
A századelőn Párizsban élt Kunffy Lajos (1869-1962), Somogy Megyéből származó festőművész, festői témák után kutatva, nyaranként hazautazott a somogytúri birtokára,. A francia festőkollégák szokásait követte, akik minden évben távoli utazásokat tettek a francia gyarmatokra, Afrikába, vagy Indiába.
Kunffy a Párizsban elért legnagyobb hírnevét, sikerét és művészi elismerését a cigányképeinek köszönheti. 1905-ben, a francia becsületrend elnyerése alkalmából kapta meg édesapjától a somogytúri 1000 holdas birtokot. Somogytúron talált rá az ott élő, majd tovább vándorló cigányokra. Így vall róla a memoárjában:
„…az 1905. évben kezdtem cigányképeket festeni, főképpen elől gombrakötött, nagyhajú, sötét arcbőrű, úgynevezett teknővájó cigányokat. Nagyon festőinek találtam ezt a népet, amint nyáron vászon sátraik körül ülve teknőket készítettek, főztek, a gyerekek mezítelenül szaladgáltak, primitív ősi benyomást keltve. Kétségtelen, hogy Indiából származnak. Amikor Albert Besnard indiai útjából hazatért Franciaországba és típusait láttam, mondtam is neki, hogy nem kell olyan messze utazni, ilyen alakokat Magyarországon is lehet festeni.
Cigányképeim nagyrészt vevőre találtak, alig van már néhány a tulajdonomban. A párizsi 1913-iki kollektív kiállításomon még sok cigány tárgyú képem szerepelt, úgyhogy a Paris-Midi című napilap kikiáltott: „le peintre dés zigán”-nak „ (A cigányok festőjének) – reprodukálva néhány ilyen képemet.
Azonban mi történt ezekkel a cigányokkal? Nem viselték már a nagy hajat. Az történt ugyanis, hogy 1914-ben a katonának besorozottaknak levágták a haját, az asszonyok ezeket a fürtöket eltették és ha valamelyik cigány hazaszökött, belülről a kalapjukba varrták. De erre a csendőrök rájöttek, ha fiatal cigánnyal találkoztak, a fejükről a kalapot levetették, és ha a haja vele együtt lejött a fejéről, tudták, hogy szökött katonával van dolguk. Jöttek háború után is hozzám, hogy festeném őket, mert ez a könnyű kereset tetszett nekik, azonban a hosszú haj nélkül. Utóbb már a gyerekek sem viseltek hosszú hajat, mert rájöttek, hogy ez kényelmesebb. A férfiak így már kevésbé érdekeltek, inkább csak egy –egy szép lányt festettem, vagy az úgynevezett kolompár cigányokat, akiknek a viselete sokkal színesebb…
A Tanácskozó cigányok (1911.) egy kis patak partján négy férfi és egy asszony. Apponyi Sándor, a nagy könyvgyűjtő a kép előtt, mikor Budapesten volt kiállítva azt a megjegyzést tette, hogy úgy hatnak a cigányok rá, mint valami bibliai alakok.
Egész cigánytelep volt nálam, rendesen 4-5 család és minthogy sok gyerekük volt, 30 –40 modellem volt állandóan. Amennyire a gazdálkodás engedte, minden szabad időmet köztük töltöttem, megfigyelvén minden életmegnyilvánulásukat. Ez áldozatot is követelt, mert szerették volna összes nyárfáimat, hogy abból teknőket csináljanak. Sajnáltam nagyon ezeket a fasorokat és úgy oldottam meg a nehéz problémát, hogy csak minden második fát adtam nekik és így még sokáig élveztem ezeket a magyar ciprusokat.”
Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim
KUNFFY LAJOS ÉLETRAJZI IDŐRENDJE
1869. Október 2-án született Orciban.
1874 körül Kaposvárra költözik a család. A Berzsenyi utcában új házban élnek.
1881 Gálosfán nyaralnak
1885 ben rajzórákat vesz Galimberti Alajostól
1886 Koroknyay Ottónál tanul rajzolni Kaposváron
1887 gimnáziumi érettségi
1888 Budapesten joghallgató és bejár a Mintarajziskolába
1889 Vágó Pál műtermébe jár festést tanulni
1890 tartalékos tiszti kiképzést kap
1990 München 3 – 4 hónapig Hollósy Simon iskolájában tanul.
1891 április 22-én a Münceni Akadémiára kerül.
1891 októberben Párizsba költözik
A Julian Akadémián 3 évig, 1891 október - 1894 június tanul, s 24 évesen végez. Párizsban megismerkedik Munkácsyval.
- 1894 a párizsi Szalonban kiállítják első képét, a „Five o’clock tee” (Öt órai tea)
Gálosfára megy nyaralni, plen air képet fest.
- 1894 -96-ig befejezi a jogi egyetemet Budapesten. Gálosfán tanul a szigorlatra.
1896 – 97 -ben egy évig él Münchenben, megfesti a Jeremiást és a Jóbot a milleniumi kiállításra.
- 1898 két évig Franciaországban él, otthoni megszakításokkal
1898 nyarán Beg Meil- ben a bretagnei tengerparton festi a Bretagnei tengerparton c. képet.
- 1899-ben Vargán falusi tipusok arcképeit festi. Budapesten bérel műtermet.
- 1901 Budapest, sikeres kiállítási szereplés a Műcsarnok Téli Tárlatán.
- 1901 Házassága Tiller Ellával, olaszországi nászutazás.
-1901 Októberben Párizsba költöznek, a következő évben megszületik fiúk, Zoltán (Zitán).
Nyári hazautazásokkal 12 évig élnek Párizsban.
1903-ban megismerkedik Rodinnel . Francia művészeknek szervez kiállítást Budapesten. Normandiában nyaral és fest. A Salon d’Automne zsűrimentes taggá választja. Barátság Sauer Emil zongoraművésszel.
1904- ben Vargán nyaral és fest Rippl-Rónaival.
1905-ben megkapja a Francia Becsületrendet. Apjától megkapja az 1000 holdas somogytúri birtokot. A cigányképek kezdete.
1907 Elkészül a Somogytúri gyermektemetés c. kép. Minden nyáron készül egy nagyobb somogytúri kompozíció, amely Párizsban kerül kiállításra.
1909 Somogytúron műtermet épít.
1910-ben Károly nevű testvérével túristaként Londonba utazik.
1912-ben a Kunffy család nemességet kap.
- 1913 év elején 144 képből álló, önálló kiállítása nyílik Párizsban a Georges Petit Galériában. Búcsúzás Párizstól. Tuniszban nyaral a család, sok úti vázlat készül.
- 1914 – től húsz évig Budapesten a Belgrád rakparti társasházban laknak, a nyarakat Somogytúron töltik.
1918. Barátság Jászi Oszkárral. Kapcsolatba kerül Károlyi Mihály köztársasági elnökkel.
1924 Kiállítja 284 db képét Budapesten a Nemzeti Szalonban. A Képzőművészeti Egyesület alelnökévé választja.
1926 utazás, múzeumlátogatások Spanyolországban
1927 Kiállítás 41 képből a Műcsarnokban.
- 1930. Kulturális küldetést végez Klebersberg közoktatásügyi miniszter megbízására Iványi Grünwald Bélával Szerbiában és Romániában.
1932- ben végleg Somogytúrra költözik. Újít a festői modorán: vékony festékréteggel fest fehér alapvásznon. 1932-ben és 1933-ban közös kiállítás Iványi Grünwalddal Kaposváron.
1937-38-ban a dalmát tengernél fest. Epe betegséggel kerül hosszas gyógykezelésre.
1942 Kiállítás Budapesten a Tamás Galériában.
1944 A művészt és feleségét a tabi zsidó gettóba hurcolják. Dr. Körmendy István, lengyeltóti ügyvéd ír kérelmet az érdekében a belügyminisztériumba. Művészi érdemei miatt mentességet kap a zsidó törvény alól.
Budapesten a Gellért Szállóban éli át a város ostromát.
1945 Kifosztják somogytúri otthonát, 1000 képe eltűnik. Államosítják a birtokát. Mentesül a földbirtokosok internálása alól.
1952 Önálló kiállítás a kaposvári múzeumban.
1953 Glatz Oszkárral közös kiállítás az Ernst Múzeumban.
1958 a műtermét, mint állandó kiállítást, Kunffy Képtárrá avatják.
1959-ben a Munka Érdemrendet, 1960-ban az Érdemes Művész kitüntetést kapja meg.
1961-ben önálló kiállítása az Ernst Múzeumban.
- 1962- ben Kaposváron meghal. Somogytúron temetik el.
- 1979-től a somogytúri lakóház és műterem együttese Kunffy Lajos Emlékmúzeum.
VÁSÁROLJUK MEG A MÚZEUMNAK!
A TANÁCSKOZÓ CIGÁNYOK CÍMŰ KÉP KUNFFY LAJOS EGYIK 1911-BEN SOMOGYTÚRON FESTETT FŐMŰVE.
1913-BAN, PÁRIZSBAN A „GEORGES PETIT" GALÉRIÁBAN 144 DB KÉPBŐL ÁLLÓ KIÁLLÍTÁSA VOLT A MŰVÉSZNEK. KÖZTÜK VOLT A NEVEZETT KÉP - AMELY AKKOR A LEGNAGYOBB SIKERT ARATTA.
A „PARIS MIDI" CÍMŰ NAPILAP FÉNYKÉPES CIKKET KÖZÖLT RÓLA. ELMONDHATÓ, HOGY EZ A MŰ KUNFFY LEGHÍRESEBB ALKOTÁSA. NÉHÁNY ÉVE BUKKANT FEL ISMÉT BUDAPESTEN „A MAGYAR FESTÉSZET REJTŐZKÖDŐ CSODÁI" CÍMŰ KIÁLLÍTÁSON.
A FESTMÉNY MAGÁNTULAJDONBAN VAN.
A TULAJDONOS FELAJÁNLOTTA MEGVÁSÁRLÁSRA A RIPPL-RÓNAI MÚZEUM RÉSZÉRE 20 MILLIÓ FORINTÉRT.
SZERETNÉNK MEGVÁSÁROLNI A KIEMELKEDŐ MŰVÉSZI ALKOTÁST, MERT A MÚZEUMBAN LENNE MÉLTÓ HELYE.
SAJNOS A VÁSÁRLÁST A MÚZEUM JELENLEGI ROSSZ ANYAGI HELYZETE NEM TESZI LEHETŐVÉ, EZÉRT A LAKOSSÁG SZÍVES ÉS ÁLDOZATKÉSZ TÁMOGATÁSÁT KÉRJÜK.
A KIEMELTEN KÖZHASZNÚ „RIPPL-RÓNAI ÖDÖN" ALAPÍTVÁNYUNK SZOLGÁL A PÉNZÜGYI ADOMÁNYOK ELFOGADÁSÁRA.
KÖSZÖNETTEL:
A RIPPL-RÓNAI MÚZEUM VEZETŐSÉGE
A RIPPL-RÓNAI ÖDÖN ALAPÍTVÁNY BANKSZÁMLÁJA:
10300002 - 10303025 - 49020010
RSS
